Mi kötheti össze a Gátrobbantókat (Dambusters) és Viktória királynő kedvenc miniszterelnökét, Disraelit?  

Egy közel ezeréves, a buckinghamshire-i lankák között eldugott birtok és a rajta álló vidéki kúria.

Hughenden a Buckinghamshire-ben található kevés teljes egészében látogatható kastély egyike, a Londontól kb. 35 mérföldre található High Wycombe-ban van. A második világháborút követően lett National Trust birtok.

Számunkra attól igazán érdekes, hogy Benjamin Disraeli, Viktória királynő kedvenc miniszterelnökének háza volt. Olyannyira kedvelte, hogy az egyébként nagy nőcsábász Disraelinek hol hóvirágot, hol kankalint küldetett az Osborbourne-i palota kertjéből. Miután Disraeli meghalt, Viktória királynő a Westminster apátságban emeltetett neki egy szobrot (aminek az értékéből kicsit levon, hogy legnagyobb ellensége, Gladstone mellett állhat az örökkévalóságig), és a királynői többesből is kiesett, mikor róla írt: "sosem volt ennyire kedves és elkötelezett miniszterem". Disraeli egyébként ezidáig az egyetlen zsidó származású miniszterelnök a brit birodalom történetében - már csak ezért is különleges, hogy a Westminsterben áll a szobra.

Először a falazott kertet tekintettük meg, ami útban esett a parkolótól. A rovarszálló (bug hotel) nagyon tetszett a gyerekeknek és egy Glorious Food (Dicsőséges/Nagyszerű Ételünk) kampánysátrat is találtunk a kert közepén. Egy néni elvetendő magokat, recepteket, meg egyéb hasznos dolgokat osztogatott, mint például egy szezonális zöldség-gyümölcs útmutatót: mikor mit kell venni, hogy csökkentsük az étel által az asztalig megtett kilométereket.

Lehetett volna csatlakozni egy vezetett túrához is a házban, vagy a ház körül, de inkább a szobákba kitett leírásokat, képeket nézegettük, a teremőrökkel beszélgettünk - mindenki nagyon segítőkész volt, és a saját tempónkban jártuk be a kastélyt.

Disraeli meglehetősen színes egyénisége az egész házon átsugárzik: mindenfelé idézetek, képek, könyvek találhatók róla, tőle, vele. 12 évvel idősebb feleségét a pénze miatt vette el, ami megint csak meglátszik a házon (élénk színek, drapériák mindenütt), de nagy szerelem lett belőle - számos szeretője ellenére (vagy éppen azért). Nemcsak politikus volt, hanem termékeny író is. Saját bevallása szerint, ha elfogyott a pénze, írt egy könyvet. Hogy a nők mit ehettek rajta? Leginkább az időskori Major Tamásra hasonlíthatott a róla fennmaradt képek szerint  - szóval marad a belbecs:-)

A könyvek szeretetét édesapjától örökölhette: jelentős könyvtára ma is megtekinthető. Akárcsak az a szék is, ahova Viktória királynő ült, mikor egyszer itt ebédelt.

Hughendennek azonban volt egy kevéssé ismert története is: olyannyira titkos, hogy a második világháború után 60 évvel derült csak ki. 

A II. világháború alatt Hillside fedőnéven az ellenséges területek térképeinek készítői dolgoztak itt legnagyobb titokban. Bár Hillside első helyen szerepelt a náci repülőgépek bombázási listáján, soha nem érte találat, mert nem fedezték fel. A Gátrobbantók csapatának is ők készítették a térképeket. 

A Hughenden birtok területén, a korábbi jégveremben, rendezték be a térképkészítőbázist és ügyes, fiatal kartográfusokat hoztak. A jégveremben kialakított sötét szobában ki lehetett próbálni a térképkészítők által használt eszközöket, módszereket, és elolvasni a faliújságjukat. Egy korabeli dokumentumfilmekből összevágott kisfilmet is megnéztünk a térképkészítőkról. Szinte elképzelhetetlen, de közel százan dolgoztak itt a csúcsidőszakban. A térképfigyelő, feldolgozó és készítő csapat gyakorlatilag 24 órás szolgálatot adott, de jutott idő egy kis vidámságra is. Az újoncokat ice bucket challenge-dzsel (jeges víz kihívással) fogadták.

Churchill és a katonai vezérkar számára ideális volt ez a helyszín: közel Londonhoz, de mégis távol a bombázásoktól. Illetve kényelmesen közel a High Wycombe-ban állomásozó Bombázó Parancsnoksághoz (Bomber Command).

A kúriában idén nyáron új, eddig nem látogatható, szobákat nyitottak meg, hogy a térképkészítők sztorija, melybe közel egy évtizednyi kutatást tettek, végre megelevenedhessen.

Ha jó az idő (ha nem, akkor is) érdemes a hatalmas parkban található több kijelölt túraútvonal közül is végigjárni egyet. Mi egy közepesen hosszút választottunk, és a szép napsütésben végig is ballagtuk. És van egy klassz antikvár könyvesboltjuk is!