Az Alton Towers birtok a múlt század elején még Shrewsbury grófjáé volt, aztán előbb egy hatalmas parkot csináltak belőle, majd pedig 1980-ban megnyílt a vidámpark - több, mint 3 négyzetkilométeren. Csak a viszonyítás végett, több mint ötször akkora, mint a Legoland Windsorban, pedig az sem kicsi.
Mivel fent északon, közvetlenül a Peak District alatt található, messze nem olyan külföldi turistás hely, mint a dél-angliai vidámparkok. Ennek megfelelően az árai is teljesen normálisak, mind a belépők mind a benti étkezések, innivalók tekintetében. Ez a vidámpark is a Merlin attrakció-család része, éves bérlettel is látogatható. Online érdemes előre megvenni a jegyet, úgy olcsóbb (33 font), mint helyben a kapunál megvásárolva (55 font). Sokszor van az év során ilyen-olyan akció, érdemes figyelni és akciós jeggyel tovább spórolni. Amit még érdemes tudni, hogy ha az ember online, előre megveszi a jegyet, de a választott napon több, mint egy órán keresztül esik az eső, egy másik napon vissza lehet jönni ingyen. Angliát ismerve nem egy utolsó szempont!
Először egy kora májusi hétvégén mentünk, még az aszfaltozott parkolókban jutott hely, de már nagyon a vége felé. A legnagyobb megdöbbenésünkre az overflow parkolók jelölése egészen P-ig megy - hatalmas mezők a parkhoz vezető út baloldalán. Másodjára pedig júliusban, de még angol iskolaidő, hétköznap lévén, olyan elől sikerült helyet találni az autónak, hogy még arra a magasvasútra se kellett felszállnunk, ami a parkolókat köti össze a bejárattal. A navigációval viszont vigyázni kell - az utolsó pár mérföldön már inkább a táblákat érdemes figyelni Lujza helyett, mert képes bevinni eldugott mellékutakra.
Pár éve két teljes napot töltöttünk a parkban, de messze nem sikerült mindent kipróbálnunk. Volt, amihez gyávák voltunk (pl. az Oblivion, vagy az azóta szerencsétlenül járt, de újra megnyitott Smiler), volt, amihez az időt találtuk túl hűvösnek (az összes vizes hullámvasutat) és volt, amire egyszerűen nem jutott idő.
Mindkét reggel a függővasúttal kezdtünk: nem csak azért, mert az állomáson volt WC, hanem mert tartalékolni akartuk az energiánkat a parkra.
A beléptető kapukon áthaladva aztán egy fantasztikusan szép park tárult a szemünk elé. Nyoma sem volt vidámparknak - házak, fák, tó, de sehol egy hullámvasút vagy valami más. Legalábbis semmi látható/nyilvánvaló, mivel egy hatalmas fás, füves, parkos területen szétszóródva fekszenek az egyes attrakciók.
A bejáratnál lehet megvenni a parkolójegyet (5 font volt) meg a sorugrókat. Mi nem vettünk egy sorugrót se, és teljesen jó döntés volt. Bár sokan voltak a parkban, a 2 nap alatt 3 helyen kellett csak 10 percnél többet sorban állnunk: A Ritánál meg a Thirteen-nél. Lehet venni egész napos Food&Drink Dealt vagy Digipass-t. Előbbivel a kijelölt kajáldákban korlátlanul lehet fogyasztani, az utóbbival pedig mindenhol csináltathatunk képet, amik egyébként egyesével baromi drágák. Némi fejtörést követően egyikre sem ruháztunk be végül. Úgy találtuk, hogy nem a kajáldákban, hanem az attrakciókon szeretnénk sok időt eltölteni, és futtában egy hot dogot vagy szendvicset bekapni sokkal olcsóbb, mint az egész napos kajajegy. Ugyanez igaz a Digipassra is, nem akartunk mindenhonnan nagy üvöltözős/rémült-fejes képet, elég volt egy is.
A nagy thrill ride-ok közül a Thirteen egy először szabadtéren, majd beltéren futó hullámvasút egy nagy 'csavarral'. A Rita 2.5 másodperc alatt gyorsul százra - gyakorlatilag beleprésel az ülésbe, és mire kettőt plislantottunk már vége is volt. Olyan, mint a rajzfilmeken: amikor elindul az autósor, ott marad az autó-alakú por.
Az Air is nagyon jópofa volt. Miután beleültünk az ülésbe (a kiscsajjal - a fiúk ehhez nem voltak elég bátrak), háttal felcsatolódtunk a pályára, és fekve, először a földet illetve az alattunk lévőket nézve, aztán az eget bámulva mentünk végig a pályán. Semmihez sem fogható érzés. Érdekes módon ide nem álltak nagy sorok- pedig nem volt olyan ijesztő, mint amilyennek kinézett.
Második látogatásunk alkalmával most júliusban viszont a régi Air helyett már egy Galactica nevű hullámvasút futott. Igazából ugyanaz a pálya, csak a bátrabbak VR szemüveget is kapnak a Csillagkapun átfutó útra. Hihetetlen élmény!
De a nagy kihívásokon kívül is rengeteg a hullámvasút és egyéb játék, attrakció. A Skyride-ról például fantasztikus a kilátás, amint áthalad a park egyik végéből a másikba, csak sajnos nem mindig működik. Jópofa volt a Charlie és a csokigyár belső csoki-hullámvasútja és a liftes élmény is, ez mondjuk idén nem volt, de például a várban lévő Hex még megvan. Ez utóbbi miatt édesapa először egy fél napig törte a fejét, mire rájött, hogy mi volt a trükk, miért nem esett le a sapkája.
Az idei hőhullámnak viszont volt egy határozottan pozitív hozadéka. Végre az összes vizes hullámvasutat, attrakciót kipróbálhattuk, és ezekből is van jópár.
Persze egy csomó, izgalmasabb hullámvasútra még idén sem álltunk készen, mint az Oblivionra vagy a legújabb tüzeskedősre, a Wickermanre. A vidámpark mellett található vizesparkban még mindig nem jártunk és a golfpályákat se fedeztük még fel. Majd legközelebb.
