Portsmouth egy Miskolc-méretű kikötőváros, de valahogy mégis bájos. Tulajdonképpen egy szigeten, Portsea Island-en fekszik. Kis alapterülete miatt Londonnal vetekszik a népsűrűsége, de egyáltalán nem hat olyan zsúfoltnak. Itt található a három, még működő angol haditengerészeti kikötő egyike is. A kikötőben sétálgatva egész komoly gépsárkányokat is lehet látni a vízen be- vagy kihajózni. És ami még jópofa: légpárnás gyorshajóval is lehet átmenni innen a Wight szigetre. Eszméletlen látvány, ahogy a légpárnás felfut a kavicsos fövenyre, leereszti magát és leszállnak az utasok, majd ugyanez vica versa. És tényleg nagyon gyors: mindössze 10 perc alatt teszi meg az egyébként komppal kb 3/4 órás utat.
Jó pár éve az egész kikötő megújítására a lottópénzekből nagy projekt indult, amelynek a részeként a város egyik büszkesége is megszületett: a Spinnaker Tower, amit népszavazással választottak ki és az Emirates vett nemrég a nevére némi támogatásért cserébe. Pedig a belépőjegy sem olcsó: egy négy tagú családnak előre, online vásárolva is több, mint 30 font.
A 170 méter magas torony szép, tiszta időben jó messziről is látszik, meghatározza a városképet. A tengerparti ingyenes parkolóból (Clarence Pier) bő negyedórás sétával jutottunk a toronyhoz.
A torony: 30,000 tonna vas, kecses vitorlaalakra gyúrva. A lifttel a View Deckre, a kilátó szintre, 30 másodperc alatt lehetett feljutni. Gyenge gyomrúaknak nem való, a látvány viszont fantasztikus. Feltéve, hogy jó az idő. Itt található egy Sky Walk is - üvegpadlón lehet kicsit mászkálgatni 100 méterrel a város felett. A toronynak van egy étterme is fent - ezt nem próbáltuk ki.
Ami pozitív volt, bár végül nem volt rá szükség, hogy nemcsak a vásárlás napján érvényes a jegy, hanem ha nem jók a látási viszonyok, akkor 3 hónapon belül újra felhasználható.
A kikötőben egyébként rengeteg tengeri tereptárgy van kiállítva, Portsmouth nemcsak kereskedelmi múltjára utalva: ágyúk, torpedók, és egyebek. Itt is simán eltöltöttünk egy erős félnapot, sétálgatással, vurstlizással a Clarence Pier-nél, halsütödésekkel és fánkozókkal, kávézókkal, még sorolhatnám. Megnéztük a Southsea Castle-t is: ez egy a monostori erődhöz hasonló, egyszerű földvár, helyzeténél fogva pazar kilátással a kikötőre és a nyílt tengerre. Ingyenesen látogatható/megmászható.
Itt volt még a D-Day Story nevű kisebb múzeum is. Ez már fizetős, a családi jegy 25 font körül mozog. A partraszállás napját mondja el 3 felvonás-szerű részben, a kisemberek szemszögéből. Bár alapvetően helytörténeti múzeum-jellege van, szimpatikus, ahogy személyessé próbálják tenni az élményt. Az Overlord Embroidery pedig fenomenális - 83 méternyi hímzett faliszőnyeg a partraszállásról és a normandiai csatáról.
A tengerpart ezen a részén található a Blue Reef akvárium is, az is jó móka volt, bár ez sem túl nagy. A tengerparton van egy játszótér is, na ez szép nagy. Mindenféle korosztály megtalálja a maga számítását a terepen. Még a kistini is jól kitombolta magát a sós tengeri levegőn. Alvással nem volt probléma.
Egy Portsmouth feletti szálloda, a De Vere Venues szállodalánc New Place nevű szállása, volt a kiindulópontunk a hosszú hétvégés csillagtúránkhoz. A kiszolgálásra, sőt az 'angol' konyhára sem panaszkodhattunk. A személyzet 3 magyar tagja: a két Tóni és Niki nagyon aranyosak, segítőkészek voltak. És finomakat főztek. Igazi stately home, főúri lakhely, ahogy az angol mondja, bár minket az új szárnyrészen szállásoltak el. (Ha már szállások: nagyon jó helyi láncok vannak, amik hétköznap az egyszerűbb vállalkozókra, hétvégén a családokra fókuszálnak, és ebből következőleg elég pénztárca-barátak. A Premier Inn a kedvencünk, de a Marston's Inn, a De Vere, vagy a Best Western is szuper - tágas családi szobák, klassz bőséges reggelik, jó sörök, mi kell még...?) Portsmouth kb 20 perc volt innen autóval.
