Leavesdentől, a Warner Brothers Studiotól egyáltalán nincs messze Marlow, egy helyes kisváros a Temze partján.

A központban parkoltunk, és gyalogosan indultunk a Temze irányába. A parton jó hosszan egy szép árnyas sétány húzódik és majdnem minden parti háznál hajók/jachtocskák parkolnak a vízen. Igazán kellemes környék, az angol evezősport egyik fellegvára.

Nekünk mégsem a part és a házak tetszettek a legjobban, hanem a híd és a hídon levő pár magyar szó. Nem is gondolná az ember, mennyit jelent pár betű és egy ismerős látvány: otthon, távol az otthontól.

William Tierney Clark, vagy ahogy mi tanultuk: Clark Vilmos, 4 hídja közül mára már csak 2 áll: Marlowban és Budapesten a két Lánchíd. A marlowi függőhíd volt a prototípus, amiből a mi Széchenyink rendelt egy ici-picit nagyobbat.

Mondjuk, a marlowi Lánchídon közlekedni megagáz. Egy sávos, de nem ez a gond, hanem hogy a felhajtásnál olyannyira leszűkítik mesterségesen, hogy gyakorlatilag csak lépésben, és úgyis csak a Szentlélek segítségével lehet átjutni a 'hágón'. 

Ha valaki a közelében jár, mégis érdemes egy kis kitérőt tenni érte.