A Belfast cirkáló 75 évvel ezelőtt a normandiai partraszállás vezető hajója volt, ma az Imperial War Museums csoport tagja, az európai D-Day flotta egyetlen túlélője. English Heritage kártyánkra 50% kedvezményt adtak a belépti díjból, így nagyon jutányos áron juthattunk be, de az IWM bérlet is értelmes vásár lett volna.

A Tower Bridge déli lábánál horgonyoz, a parton van a látogatóközpont, benne a shop és egy jópofa kávézó, a Temzére néző tetőterasszal. A kávézó elé színes párnákat dobtak a lépcsőkre. Egy csomóan megpihentek itt, akár vettek valamit a kávézóból, akár nem - de senkit sem zavartak el, vagy néztek volna rá csúnyán. Számunkra is hívogató volt a színes párnasereg, de inkább a látogatás végére terveztük a kiülést, napozást.

A látogatóközpontban lehetett további költség nélkül audio guide-ot kérni, ezt mindannyiónknak kértünk, aztán belevágtunk az ismerkedésbe.

A cirkáló szinte teljes egésze látogatható, mindenhol képes leírások segítik az eligazodást. Volt pár hely, amit üvegfal mögött lehetett csak megtekinteni, de a legtöbb helyiségbe be lehetett sétálni. A viaszfigurákkal, részletesen bemutatott/kidolgozott berendezési tárgyakkal pedig teljesen plasztikussá tették a cirkáló rendes üzemmódban történő használatát. A műtőben műtöttek, a fogorvosnál fogat húztak, a konyhában főztek, még a fazékba is bele lehetett kukkantani.

Mivel gyönyörű idő volt, ezért minden fedélzetére ki lehetett menni, ez esőben, szélben, csúszós időben azért változhat. 

A hajón jópár ágyút megtartottak. Érdekesség, hogy a cirkáló központi helyzete miatt, a hajón levő ágyúk - ha működnének - gyakorlatilag London egész területét lefednék: bármit el lehetne velük találni Greater Londonban (London és külvárosai). A másik, ami nagyon tetszett, hogy egy csomó interaktív dolog-játék is van a hajón. A gyerekek a hajó megtekintése után még egyszer visszamentek a kedvenc helyükre: az irányítószobában levő játékasztalokhoz, ahol az érintőképernyők segítségével kellett a mentőhajó-flottát a mentés helyszínére irányítani.

Miután itt végeztünk, elindultunk a Temze déli partján a London Eye felé. Nagyon szép a parti sétány, szép időben csurig tele emberekkel. A South Bank-en tényleg minden van, a Globe színháztól a Tate múzeumon át az ITV székházig és a bubifújó emberekig. Mókás, színes forgatag. Ottjártunkkor épp könyvvásár volt a Nemzeti Színház előtt, mi is vettünk egy Skóciáról szóló útikönyvet - jól jöhet az még.

Gyalog, sétatempóban kb 3/4 órára van az HMS Belfasttól a London Eye. Ez utóbbinál mindig óriási sorok kígyóznak, és ezúttal nekünk még jegyünk sem volt. Egy rövid családi kupaktanácsot követően, mivel épp 25% kedvezményt adtak az éves Merlin Passokra, amivel a London Eye is látogatható, megvásároltuk a családi Merlin Pass csomagot. 

Mélyen a kamerákba néztünk és negyedóra múlva, 4 fényképes bérlettel a kezünkben álltunk be a London Eye-ra való felszállásra várakozó sorba. Bár nagyon hosszúnak tűnt a sor, igazából negyedóra alatt sorra kerültünk - egész tempósan haladt, és a kapszulák is sok embert nyeltek el egyszerre.

A kilátás fentről egyszerűen csodálatos - ha épp jó idő van. Szerencsénk volt, és minden kiválóan látszott, de ködben, vagy csak egyszerűen párásabb időben biztos nem sok minden látszik - egyszerűen túl magasan, túl távol vannak a kapszulák mindentől. Kis érintőképernyők segítségével lehetett belőni, hogy éppen mit is láthatunk - ezt a gyerekek nagyon élvezték.